2008. szeptember 24., szerda

Csendes, őszi napok

Új sapink van megint, ezt is Ivettől örököltük. Szerintem nagyon aranyos benne. Minden séta után az összes állatka megnézi mit hoztunk :)
Ma Marci kijött elbúcsúzni, amikor sétálni indultunk. Aranyos volt, le is fotóztam. Aztán már nem örültem ennek annyira, mert ahogy mentünk végig láttam, hogy ott ül az út mellett. Már az utca végén voltunk szinte, amikor egy kocsi elszáguldott mellette, szerencsére megvárta, de rögtön utána átfutott keresztben az úton... :( Féltem őket, még jó, hogy erre nem jár sok autó, mert kórivál mind a kettő...

A fürdőkádban nagy sztár továbbra is a fogkefe. Nagyon lelkesen rágogatja, és dörzsöli vele a kis ínyét meg azt a két fogát, ami van.


Nagyon megállt ez a fog dolog, remélem azért csak kibújik a többi is. Bár ezzel a két inci-fincivel is úgy tud harapni, hogy csak na! Már félek, ha puszit ad, mert néha ádázul belémharap, utána meg vigyorog. Meg az ujjunkra is ráharap, ha tapogatózni próbálunk a szájában. Pedig mostanában szoktunk, mert nagyon nagy sírásokat produkál este, ezért is nem jöttem most pár napig... Ilyenkor végigmegyünk minden lehetséges okon, hasika, fogacska, de nincs semmi baja,egyszerűen nem hajlandó elaludni, ágyban maradni, pedig hulla álmos. Aztán nagy nehezen addig ölelgetem, hogy a kezemben, vagy mellettem a kanapén elalszik. De ilyenkor ott a veszély, hogy felébred, ha átrakom az ágyába... Napközben nincs gond az alvással, csak este, egyik nap majdnem éjfél volt, mire leraktam, eddig ez volt a csúcs, általában 9-1/2 10-ig megy a hiszti.

Az ébredések jókedvűek, hallom a babyfonban (=Peca-rádió, a mi szóhasználatunkban), ahogy dumál, játszik, és ha megeyek ez a látvány fogad:

Napközben percek alatt szétkapja a szobát:

És persze mindig jön utánam, segít nekem, a mosogatógép a kedvence, abba jól bele tud kapaszkodni, és pakol, szoktam neki adni saját, nem törékeny edényeket, és azt pakolja nagy lelkesen:

Megpróbáltam tömörített képeket beszúrni ide a blogleírásba, hogy ha vki megnyitja ne legyenek olyan óriásiak a képek, remélem nem romlott annyit a minősége, hogy nézhetetlen legyen. Így sokkal hamarabb fel is tölti. A webalbumokban meghagyom az eredeti méreteket, ott nem nyitja meg őket olyan nagyban, úgy láttam. Több fotó megint a friss képeknél.

Ivett sajnos beteg, gyógyuljon meg minél hamarabb, azt kívánjuk neki! :)

Jajj, azt még elmesélem, hogy egyik nap kimentem a vízórát leolvasni, meg fizetni a díjbeszedőnek, Peca a szobájábanjátszott, az ajtóba raktam a járókát torlaszul, de én is ott jöttem ki és nem toltam vissza rendesen, mint utólag kiderült, mert mire visszaértem Peckó már az ajtóban tappogot négykézláb, épp jött volna kia tornácra :D Fürge, mint a gyík!

Most picit apa nélkül voltunk/leszünk, ilyenkor nem az igazi semmi. Hétfőn nem volt itthon, csak tegnap jött munka után, Petrus kapott tőle két mesekönyvet, nagy sikere volt. :) A hétvégén megint kettesben leszünk, de várjuk majd nagyon haza.

Nincsenek megjegyzések: