Hát már itt tartunk, lassan 1 éves lesz a babó! Olyan hamar megnőtt, nemrég még picurka újszülött volt, most meg már olyan kis izgő-mozgó, akaratoska. Imádjuk, ő a mi szemünk fénye!
A Kismama.hu havi hírlevele:Itt tartunk
Felhúzta már magát állásba egyedül a kicsi? Igen?
Akkor tartsd nyitva a szemed, mert ez a járás elõfutára. A legtöbb baba ebben a
korban már igényli a nagyobb területet, ahol bátran hempereghet, kúszhat,
mászhat.Nyelvi készségei is rohamléptekben fejlõdnek. Erõsen
figyel és minden érkezõ információt próbál befogadni. Megért néhány egyszerû
szót és kifejezést. Bátorítsd azzal, hogy egyszerû, számára érthetõ
szavakkal, kifejezésekkel, de egyenrangú félként beszélsz hozzá.Személyisége egyre jobban kidomborodik és kezd nyilvánvalóvá
válni, hogy nagykorában a társaság középpontja vagy visszahúzódó szemlélõje
lesz-e.
A mi Petránk bizony már mászóbajnok, és mindenhol feláll, picit már lépeget is. Nagyon kis beszédes, sokféle hangja van, egyik másikat már tudatosan használja, nem csak úgy mondogatja. A személyisége olyan kis megfigyelő, kell neki pici idő, ahhoz, hogy feloldódjon idegenek társaságában, de végül ilyen lesz :D.
Hol is tartok a bejegyzésekkel... Mostanában többször fent van éjszakánként, és nagyon nehezen tudom visszatenni az ágyába, mert rögtön felébred, ahogy leteszem és sír, az ölemben megnyugszik. Olvastam, hogy erre az időszakra nagyon jellemző a ragaszkodás a babáknál, ahogy önállósódik mozgásában, úgy kell neki még fokozottabban a testközelség. Petra még szopizik, temélem ez még így is marad egy ideig. De így most elég fárasztóak az éjszakák. Ma már 3-szor volt fent, mióta leraktam (azért haladok ilyen lassal a beírással). A felső két foga is most bújik, és még náthás is... Hát sok ez egyszerre...
Tegnap nagy kaland volt, mert átrepült hozzánk a hátsó szomszédból egy tyúk és egy kakas. Szerencsére kiszúrtam, hogy Heki nagyon hátra figyel, észrevettem a szökevényeket és jól bezártam a kutyut, hogy ne zargassa őket. Aztán egy idő után hátramentünk Pecussal megnézni, hogy kiengedhetjük-e, de a tyúk még nálunk volt, a szomszéd néni nem tudta visszacsalogatni. Hát fel volt adva a lecke, én nem mertem megfogni a tyúkot, mégis pesti lány vagyok ;), így megvártuk Apát, aki szintén nem nagyon merte megfogni, de kénytelen volt, és ügyes is, sikerült átadni a kerítésen Piroska néninek, aki nagyon örült ennek is, meg Petrának is, nagyon tetszett neki (még nem is látta, nem vagyok egy szomszédolós :( Aztán apa összeszerelte az etetőszéket, amit du, meghozott a futár(a neten rendeltem, másnap már hozták).
A következő teendőnk egy rács készítése lesz, mert már nem tudom mivel eltorlaszolni a kijáratokat, amikor valamit csinálok, és Pecukót szabályozni kell:
Persze ilyenkor mindig segít nekem:
Marci nem normális,ez már tuti, képes kint az úton lefeküdni, képek a friss képeknél:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése