2009. február 9., hétfő

13 hónapos nagy, okos, ügyes lányka ;)

Megy az idő, megint hónapfordultunk egyet, és megint jópár napja nem töltöttem fotókat. Itt vagyok végre és pótlom a kimaradást.

Akkor a szokásos kis összefoglaló (kismama.hu):

Elindult már a kis totyogó?

Ha netán még nem, a dolog már nem fog sokat váratni magára, úgyhogy legyen kéznél a fényképezõgép vagy videokamera. (Nincs ok aggodalomra akkor sem, ha gyermeked megelégszik a mászással. Egyes gyerekek csak 17-18 hónapos koruk körül indulnak el.) Ahogy egyre magabiztosabban képes irányítani mozgását, egyre inkább képes lesz kielégíteni a körülötte lévõ világ iránti kíváncsiságát. Ne lepõdj meg, ha kidekorálja a falat a földön talált zsírkrétával. Most, hogy egyre ügyesebben használja kezeit, kíváncsi lesz képességei határaira. Vegyél egy nagy levegõt, és állítsd vissza az eredeti állapotokat. Mivel együttérzésre, önfegyelemre egy ekkora gyerektõl nem számíthatsz, legjobb, ha a környezetet igazítod hozzá.

Változások az anya életében

Egyre izgalmasabb „beszélgetésekre” kerül sor köztetek. Az „anya” és „apa” már nagyon jól megy, egy-két másik felismerhetõ (legalábbis számodra felismerhetõ) szó mellett, bár egyelõre szavak nélkül is remekül ki tudja fejezni óhajait.
Mikor azt szeretné, hogy letedd lefelé mutat, ha azt szeretné, hogy rá figyelj, megrángatja a pólódat.
Beszélj hozzá és olvass neki minél többet!

Lehet, hogy aggódsz, hogy keveset iszik. Ha még jócskán kap anyatejet, biztos lehetsz benne, hogy kielégíti folyadékigényét. Ha már nem szoptatod, gondold át, hogy mibõl jut folyadékhoz azon kívül, hogy iszik. A gyümölcsök, levesek, joghurtfélék nagy
része víz!

Szemproblémák
Ha azt veszed észre, hogy gyermeked hunyorog, kancsalít, vagy nem megfelelõen mozgatja szemeit minden irányban, azonnal vidd el szemészhez, mert az ilyen problémák általában nem múlnak el maguktól, viszont többségében jól kezelhetõk. A
szemészeti problémákat jobb minél elõbb kezelni.
Itt olvashatsz bõvebben a témáról.

A totyogás nagyon jól megy, és a nap nagy részében ezt lelkes "apa-apa-apa-apa"
szólamok kísérik. Apa most nagy sztár, elmúlt az undokoskodás, vagy legalábbis
lecsökkent vele szemben is arra a szintre, amit én is megkapom, ha valami nem
tetszik neki ;) "Anyát" nem mond, legtöbbször "AAA", vagy max. "Any", bezzeg az
apa, el lehet olvadni tőle, ahogy mondja. Az állatok hangját egyre jobban
utánozza, a kutya se ho-ho már, hanem va-va, a tehén mmm, a bárány báááá, a
kecske e-e-e, a kakas, tyúk kkkkk. :) Persze nagyon is kifejezi magát, csak
gyózzem kitalálni, mit mond, mert a szája be nem áll egész nap, no meg ő sem áll
meg, jön-megy, intézkedik :)

Jön 3 új fogunk ( mind alul), csoda ha nyüszis volt? Most, hogy elindult sokkal kiegyensúlyozottabb. A nátha jön
megy, most megint folyik az orra, de nem vészes.

Cicit még kér és kap is persze, de már nem étkezés, inkább bújás, szeretés, reggel -este, és a délutáni alvás előtt. Este most már mindig van vacsi is (sokat és jóízűen eszik, pl. 2 tojásból rántottát, két fél szelet kenyér sonkával, sajttal, két alma
piskótával, stb.)
A szemészetre a védőnő is elküldött biztos, ami tuti alapon, mert mondom én hogy négerorrú ;), szóval szélesebb az orrnyerge, mint az átlag, valószínüleg ettől nem teljesen párhuzamos a szemmozgása (ici-picit), és mondta, hogy azért nézessük meg.
Egyébként 74 cm (most veszek neki új ruhákat majd tavaszra), és 10 kg körüli a súlya.
Nagyon szereti a mesekönyveket, a Disney sorozatunkat is nézegetjük már, este mindig van mese is, kettő, aztán egy kis játék az ágyban, és utána gond nélkül alvás,
bár az utóbbi hetekben megint fent van éjjel egyszer egy kis cicire, de reggel
9-ig általában alszik.

Szóval az utóbbi napokban Petra rengeteg új dolgot mutatott, apával csak nézzük, csodáljuk, imádjuk, sokszor még fotózni is elfelejtünk, de azért tudok most is mutatni pillanatokat ;)

Kellett nekem tavaszért áhítozni, ma reggel hó esett!!! :O
De most hétvégén kifejezetten szép idő volt, sokat voltunk kint a kertben, ezt már Petrus is nagyon élvezi, nem győzünk vele jönni-menni. Heki mostanában sokat van rabláncon, mert megint nagyon szökik, ilyenkor Marci vele érez :D :D
Tegnap előtt este apja és lánya focimeccset nézett, haláliak voltak, Petrát teljesen lekötötte a dolog (csak ne vigyem aludni), néha ugyan ásított egyet, de lelkesen figyelt ás örült apával együtt, mert 10 perc alatt 3 gól is volt ;)

Ezekről a fotókról eszembe jutott, hogy régebben is csináltunk már focinézős sorozatot, hát kérem, tessék nosztalgiázni, íme 2008. júniusában a kis kopasz babónk:










A friss képeknél vannak még ám fotók, pl.


A fotótárak, és a blog fotóháttere is kezd betelni, ezért a régebbi bejegyzéseket le fogom venni (archiválom), és a fotómappák közül is törlök majd. (A kedves nagymama CD-n megkapja az összes fotót :) A tavalyi képekből pedig lesz egy közös, válogatott "Legjobb képek 2008" mappa. Igyekszem minél előbb megcsinálni, és egyébként is próbálok gyakrabban jönni, csakhát a scrap időigényes hobbi, a szabadidőm meg véges :D

1 megjegyzés:

Judit írta...

Nagyon jók a fotók és aranyos – nevetős amit írtál. És az előző járás videó!!!
Nekem a lányom 13 hónaposan még nem ment (így se ahogy Petra), de elkezdett beszélni. Ja, én a videót a telefonommal veszem fel, azt töltöm fel.